Kíváncsi rá honnan vásárolhat tiszta levegőt a lakásba?
Gondolta volna, hogy naponta 20.000 - 22.000-szer vesz átlagosan levegőt és ez napi 9.000-11.000 liter levegő káros hatását jelenti szervezetére nézve?
Tudja Ön hol tisztább a levegő por szempontjából,
„az utcán vagy a szobába”?
„az utcán vagy a szobába”?
Ha elmondom az igazat meg lesz lepve, hiszen ki gondolta volna, hogy a lakása vagy csak egyszerűen egy zárt tért nézve a levegő portartalma 40-50-szer koszosabb, porosabb, mint egy forgalmas útkereszteződés.
A lélegzetvételenként 40.000 – 75.000 porszemcse kerül a tüdejébe.
Ez naponta 1 teáskanál por
Ön mennyi időt tölt a szabadban és mennyit zárt térben?
Lakásban 50%
Iroda, munkahely, iskola, óvoda 40%
Természet 10%
Érezte már, hogy:
• Fáradt ébredéskor, pedig végig aludta az éjszakát?
• Fáj a feje, és nem tudja miért?
• Reggelente fújja az orrát és nincs is megfázva?
• Kapar a torka és nem is dohányzik?
• Szájszárazságra ébred?
• Légszomj kínozza?
• Érthetetlen, miért pattanásos a bőre?
A nagy kérdés, hova vezethetők vissza ezek a problémák?
Gondolkodott már azon, mi szükséges az ember, életben maradásához?
Élelem --------- hetekig bírjuk nélküle
Ivóvíz ---------- napokig bírjuk nélküle
Friss levegő --- csak percekig bírjuk nélküle
Megdöbbentő hír:
több ember hal meg a levegőszennyezés ártalmas hatásától, mint bármely más betegségben.
Nézzük végig mindennapi életének állomásait.
Mindannyian közlekedünk, útközben a minket ért hatásokkal nem tudunk mit kezdeni, hiszen, az egész világra kiterjedő változásokra van szükség a környezetszennyezés miatt.
Az utazásnál függetlenül attól, hogy tömegközlekedéssel vagy saját járművel történik, mindenképp a külső légszennyezettség hatással van az úton lévőkre.
A folyamatos lélegzetvétellel a szervezetünkbe juttatjuk azokat a káros anyagokat, amit a levegőben a por szállít, és ez a légző rendszerünkbe jutva kifejti hatását!
Mivel a tüdőnk egy zsákutca, nem mindegy milyen levegőt lélegzünk be egész nap.
Kipufogógázok, vegyi üzemek, gyárak kéményein keresztül a légtérbe engedett szennyeződés, pollen és a por magas koncentrációja, szmog - és még sorolhatnám a levegőszennyezés széles skáláját.
Végig gondolta már az utazással eltöltött idő alatt milyen veszélynek teszi ki légút rendszerét, hiszen a legtöbben ebben az időben közlekednek és a megengedett légszennyezettség adatok ilyenkor, a határérték többszörösét mutatják.
Mondta már egyszer is az életében, hogy kimegyek a friss levegőre?
Vajon az anyatermészet hogyan oldja meg, hogy a tisztulási folyamatot?
Tudta, hogy a természet minden nap megtisztítja önmagát eső, pára, köd, harmat, hó, dér, szél formájában?
Munkahelyünk legtöbbünknél állandó zárt térben tartózkodást jelent (aki szerencsésebbnek tartja magát, hiszen úton tölti a nap nagy részét, nekik az „útközben” ért hatásokkal kell megküzdeniük).
Önöknél több kolléga is dolgozik a helyiségben és különbözőek az igények szellőztetéssel, klíma használattal kapcsolatban, esetleg a dohányzással? Egyébként mikor látták utoljára a klímatisztító szakembert, szokott egyáltalán járni?
Esetleg a helyiségekben a takarítás eredményét sokszor nem érzi megfelelőnek?
Talán ügyfelek is jönnek–mennek az irodában, tüsszögnek, köhögnek, hátrahagyják saját „szagukat”?
Gondolja végig, életének hány százalékát tölti a munkahelyen?
Tud változtatni ezen a helyzeten?
Az otthonunk az egyetlen hely, ahol mi döntjük el, hogy a belélegzett levegő alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra és hogy egészséges életkörülményeket biztosít-e a családunknak.
Hiszen ez az a hely, ahol a legtöbbet tehet az egészséges pihenés érdekében!
Életünk egyharmad részét otthonunkban, családunk körében töltjük. Egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen felelősséggel tartozunk nem csak a saját életünkért, hanem a családtagjainkért is, sőt kiemelt figyelmet kell fordítani a felnövekvő nemzedékre, a gyermekeink egészségének védelmére.
Otthonunk a pihenésre szolgál, és a meghitt családi élet mindennapi színtere. Koránt sem mindegy tehát, hogy az itt eltöltött időt milyen komfortérzettel, milyen közérzettel éljük meg. Teljesítményünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyire tudjuk kipihenni magunkat, mennyire tudunk feltöltődni a következő napra. A legfontosabb regenerálódási időszakunk az alvás ideje.
Fontos figyelmet fordítani az ágybetétünk minőségére, az ágynemű milyenségére, és a hálószoba, gyerekszoba levegőjének pormentességére!
Miért pont a pormentességre kell figyelni?
Tudta Ön, hogy a por szállítja a pollent, penészgombát, atkát, atkaürüléket, baktériumot, vírust, stb. szóval mindent, ami az emberi szervezetre káros hatással van.
Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy mennyire nehéz felkelni reggel, ha végigaludta az éjszakát, de mégis fáradtnak, kialvatlannak érzi magát a reggeli felkelésnél?
A vacsora főzése közben keletkező ételszagtól ugye milyen nehéz megszabadulni?! Még a kabát is átveszi az ételszagot az előszobában, így a kollegák is tudják, mit vacsorázott este a család.
Otthonukban egyre több műanyagból készült terméket vásárolnak. Kezdve a padlóburkolásra használt PVC-től a bútorokon át a falak festék anyagáig. Ezek hosszú évekig folyamatosan párologtatják azokat a hígító és egyéb anyagokat, melyek veszélyt jelentenek számunkra.
Berendezési tárgyakhoz, szőnyegekhez, bútorokhoz használt ragasztóanyag évekig is párolog, szárad és kikerül a levegőbe.
Gondolta volna, mennyi minden befolyásolja a lakások levegőjének minőségét?
Attól függően merre élünk, lakunk, - városban, vidéken, Európában vagy más éghajlaton - változó hőmérséklet hatás ér bennünket.
Régóta működik, hogy a helyiségek fűtésével a hőmérséklet szabályozását megoldották a hidegebb időszakokban.
Napjainkban már egyre természetesebb, hogy a meleg ellen is védekezünk a klíma készülékek és egyéb hűtési technológiák alkalmazásával.
Hűteni már tudnak, de "karban is kell tartani" a klíma berendezést, mert elkoszolódik - a pangó víz megfertőződik, esetleg gombásodik. Főleg az alacsony árkategóriát képviselő készülékek kényesek erre, és pont azokat felejtik el karbantartani. Legtöbbször azért, mert nem is tudják, hogy kellene és mert a rendszeres tisztítás nem kis összeget képvisel.
A klíma használata mellett figyelni kell:
- a szellőztetés sűrűségére, mert elfogy a levegőből az oxigén, és azt nem pótolja
- a megfelelő hőfokra, hiszen megfázhat a család
- ha nem jó helyre telepítették a gépet, akkor egészségügyi problémák léphetnek fel az ott élőknél (fül-, fejfájás, légzőszervi probléma)
Téli időszakban a fűtés miatt mindig száraz a lakás levegője és a szálló por-koncentráció is magasabb, ezért a párásítani kell a belső légteret. Gondoljunk csak vissza egy kiadós zápor után ösztönösen mondjuk, hogy kimegyünk a friss levegőre. Kellemesebb érzés a légző-rendszerünknek a párás levegő. De kérdés mennyire legyen párás, és hogyan érjük el a megfelelő páratartalmat.
Az ideális az 50% körüli, de 65% felett már megjelenhetnek a penészgombák, és a poratkának is ideálisabb az élet a szaporodáshoz.
A fűtési idény kezdete a lakás páratartalmának csökkenésével (20-30%) jár együtt. Kiszárad a bőrünk és éjszakánként a szánk, torkunk.
Az atka ideális életkörülményeket talál 20 -30C° hőmérsékleten és 65% feletti páratartalom esetén. Tápláléka elhalt emberi és állati bőrpikkely, szőr és szövetszál.
Mérete a milliméter század része, kb. 3-6 hónapig él, de ez alatt saját súlyának 300- szorosát hagyja maga után ürülékként, és „rövid” élete során 100-szoros a szaporulata.
A számára legideálisabb élettér az ágyban található.
Amikor alszunk, a párnánkat és egyéb ágyneműnket 20 C° fölé melegítjük és hozzá a testünk kipárolgása bőségesen elegendő a szaporodásukhoz.
1 köbméter levegőben 80 – 100 milliárd porszemcse található
A lakásba zárt levegő előbb utóbb elhasználódik, és kénytelenek vagyunk szellőztetni. A külső levegő beáramlásával a friss oxigén mellett bejönnek a levegőt szennyező anyagok is (kipufogógáz, ipari szennyezések, az utcán felkavart por, a nem kívánt szag, stb.). Ezeket ugyanúgy beszívjuk, mint ha nem bent lennénk, de általában eltekintünk ettől a ténytől, hiszen sokkal több oxigén van a kinti levegőben, mint a belső elhasználtban.
Képzelje el a természetben az eső, a köd, a harmat, a pára, a hó, a dér, a szél nap, mint nap tisztítja a levegőt.
A természet a vizet használja levegőtisztításra különböző formában.
Csalóka megnyugvás lenne, ha minden rosszat csak a külső levegőre hárítanánk.
A lakásban való élet is légszennyezéssel jár.
Gondoljunk csak a légfrissítők, spray-k, hajlakkok használatára. A testünkről leváló elhalt sejtekből táplálkozó poratkák ürülékei lakásunk levegőjében lebegnek, hiszen minden egyes párna felverésénél, ágy megigazításnál és a porszívózásnál milliónyi számban juttatjuk a környezetünkbe.
Bosszankodott már azon, hogy a portörlés, takarítás után röviddel újra megjelent a por mondjuk a TV képernyőjén vagy a számítógép monitorán esetleg a bútorokon?
Az eddig megszokott hagyományos takarítási eszközökkel végzett portalanítás azért nem vezet eredményre, mert a régi 100 éves módszer elavult, nem képes a port megtartani a gyűjtő eszközében – porzsák, portartály, szűrő, filter, vízfilter után behelyezett szűrő – a rácsos szerkezetnek köszönhetően a finom por visszakerül a lakás légterébe, ezért érzik azt a jellegzetes porszívószagot.
De mi is adja "porszívószagot"?
A porzsákot és a szűrőket általában 4-6-8 vagy akár 10 hétig is tárolják a porszívó készülékben.
Amit takarítás során összegyűjtöttek pl.: ételmorzsa, hajszálak, döglött szúnyog, köröm, bőrhámsejt, penészgomba illetve atka és ürüléke, por, szőnyegszál stb. itt bomlásnak indul és a következő bekapcsolásnál a porszívóból, távozik a lakás levegőjébe.
Miért távozik a porzsákból a finom por és az allergének?
A porzsák rácsszerkezete 50-80 mikron mérettel rendelkezik, amin úgy közlekedik a finom por és az atka, atkaürülék, mint légy a futballhálón, miután annak mérete 8-18 mikron méret között van.
A hagyományos rendszerű készülék az alapelvnek és felépítésének köszönhetően mindig átengedi a por egy részét és kijuttatja a levegőbe. Nem kell, hogy tele legyen a porzsák - elég, ha telítődnek a pórusok és már nem képes hatékony poreltávolításra.
Mégpedig azokat a mikron nagyságú porszemcséket, amik az Ön egészségére a legveszélyesebbek – és nem csak a port, hanem a por által szállított polleneket, allergéneket. Ugye most már megérti miért is van az, hogy a poreltávolítással, portörléssel soha nem tud készen lenni a háztartásban, minél többet dolgozik vele, annál többet talál a lakásban.
A porszívók megítéléséhez még hozzáadódik a berendezések felvett és a szívóerőre fordított teljesítménye.
A felvett teljesítmény általában 1.300 W – 1.800 W között mozog, míg ebből csak max. új porzsák illetve új szűrők esetén legfeljebb csak 280 W -380 W-ot forgat vissza légszállításra.
Nagyon nagy energiaveszteséggel dolgoznak, ráadásul hatástalanul.
A kinti por mellett a lakásban is jelentkezik a porforrás. A bútorok huzatai, a függönyök, az ágyneműk, ruházatunk mozgatásuk során elhullajtják apró szálaikat.
A saját elhalt, lehulló hámsejtjeink is folyamatosan szennyezik a környezetünk.
Többszörözve terhelik lakásunk légterét a házi kedvenceink is, hiszen ők is el-el hullajtanak egy-egy szőrszálat még akkor is, ha rendszeresen fürdetjük őket.
Port mi saját magunk is bejuttatunk a cipőnkkel, ruhánkkal a lakásba. Halmozottan jelentkezik ez, amikor háziállatokkal élünk együtt (pl. kutyus, cicus), hiszen nem törölgetjük, fürdetjük Őket olyan rendszerességgel, mint saját magunkat.
A lakásban történő dohányzásnál a tüdő lesz az a szűrő, ami kiszűri az összes látható füstöt és szép lassan megtelik kátránnyal, korommal stb. elzárva az oxigén elszívódásának útját.
Azok a dohányosok, akik a lakásban, a családjukkal közös légtérben dohányoznak, a saját életük mellett azoknak az életét is veszélyeztetik, akiket normál esetben szeretnek.
Otthonunkban egyre több "mű" anyagból készült termék található.
Kezdve a padlóburkolásra használt PVC-től a bútorokon át a falak festék anyagáig. Ezek hosszú évekig folyamatosan párologtatják azokat a hígító és egyéb anyagokat, melyek veszélyt jelentenek számunkra.
Berendezési tárgyakhoz, szőnyegekhez, bútorokhoz használt ragasztóanyag évekig is párolog, szárad és kikerül a levegőbe.
